Sajóhídvég község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól, mintegy 25 km-re elhelyezkedő, a Sajó és a Hernád találkozásnál fekvő kb. 1122 lakosú település.
A község infrastrukturális ellátottsága, közművesítése folyamatosan gyarapodott az évek során, mára már teljesen ellátott. Lakossági összefogással kiépült a vezetékes gáz, sok család bekötette a telefont.
1988-ban a csatorna közmű kiépítése kezdődött községünkben, amely 10 község társulásával valósult meg. Ez a beruházás 2013-ig meghatározta és lekötötte, korlátozta az önkormányzat anyagi mozgásterét.
Sikeres pályázati lehetőségek kiaknázásával a településünk infrastrukturális ellátottsága tovább emelkedett, új utak, járdák, új közvilágítás és kábel TV kerültek megépítésre.
A jövőben az Önkormányzat legfontosabb feladatai között szerepel a meglévő intézményhálózat szinten tartása, bővítése, felújítása és a település fejlesztése.
Sajóhídvég község Árpádkori település, nevét a Sajón keresztül vivő híd végén való letelepedés miatt kapta. István király által létrehozott egri püspökség birtoka volt. Első temploma védőszentje Szent Jakab volt, mellette épült zarándokház, amely megálló, megpihenő helye volt a hídon átmenő híres zarándokútnak, amely Spanyolországba vezetett.
A török időkben az egri püspökség elvesztette birtokát. I. Rákóczi György alatt a reformáció termékeny talaja lett a községben. Hajdúk telepedtek le, de az ónodi vár ellátására is kötelezték az itt élőket. A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Julianna adómentességet biztosított, hogy újra benépesüljön a falu. Majd Szirmai, Csékényi és Török József tulajdona lett. A 19. századtól fejlődik a mezőgazdaság, gazdagodik a falu. Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő a 20-as években segített a gazdálkodást. 1945-ben a földosztás nyomán sokan kapnak földet, majd megkezdődik a mezőgazdaság kollektivizálása. Megváltozik a falukép, sok új ház épült.
A rendszerváltást követően pezsgőbb lett a község társadalmi élete, egyesületek és klubok szerveződtek és megújult a hitélet. Az utóbbi években felújult a református templom és a katolikusok közössége Szent Jakab kápolnát épített.
1991-ben ünnepelte a község fennállásának 750- évfordulóját, akkor avattuk a Falumúzeumot, melyben a múlt emlékeit őrizzük. 2006-ban ,,Sajóhídvég története” címmel a Faluszépítő Egyesület megjelentette a Község történetének könyvét.
Az utóbbi évek történetét a fejlődés határozta meg. A népesség lassú, de biztos növekedésével lehet számolni. A település teljes körű infrastrukturális ellátottsága, Miskolc és Tiszaújváros közelsége vonzóbbá teszi Sajóhídvéget.